1.1.6. Az ellenőrzés fajtái az ellenőrzés lefolytatásának helye szerint


A helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben) lehet lefolytatni. Így pl. az éjszaka nyitva tartó vendéglátó egységeknél a vállalkozók ellenőrzése ehhez az időponthoz igazodik.

Más személynél (magánszemélyeknél) napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni a helyszíni ellenőrzést.

Az adóhatóság ezektől az időpontoktól az adózó kérelmére térhet el. [ 94. § (2) bek.]

A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van.
Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés azonban akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás esetén pedig az értékesítésben közreműködő személy van jelen. [93. § (4) bek.]

Az adózó köteles az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.
Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését. [94. § (2) bek., 98. § (2) bek., 99. § (1) bek.]

A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóhatóság három esetben végezhet ellenőrzést:



A hatóság hivatali helyiségében az ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az az adózó meghallgatására annak munkaidején kívül is alkalmat adjon. [94. § (3) bek.]
A hivatali helyiségben történő ellenőrzésre az adózót az adóhatóság nap és óra feltüntetésével idézi.

Idézni azt a személyt lehet, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges (így az adózón kívül lehet idézni pl. a tanút, stb.). a meghallgatásra az adóhatóság székhelyén, vagy az idézett személy székhelyéhez, telephelyéhez, lakóhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kerülhet sor.

Az idézést főszabály szerint az adóhatóságnak úgy kell közölnie, hogy a megidézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy az adóhatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfélként, tanúként) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. [122. §,Ket. 46. §]

Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. Ha az adózó a megjelölt időben nem tud megjelenni, erről az adóhatóságot - az együttműködési kötelezettségéből eredően - előzetesen értesítenie kell. Ha az idézésben megjelölt határnapon nem jelent meg, úgy a mulasztását utólag - az elmulasztott határnaptól számított nyolc napon belül - igazolási kérelemmel kimentheti. Ha a mulasztása később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutástól, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik.

Az elmulasztott határnaptól számított hat hónapon túl azonban igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. [Ket. 48. § (1) bek., 66. §]
Amennyiben az adózó az idézésre nem jelent meg és igazolási kérelemmel nem mentette ki a mulasztását, úgy az elővezetése rendelhető el, illetve ha a megjelenési kötelezettsége elmulasztásával az ellenőrzést akadályozza,  mulasztási bírsággal is sújtható. [102. § (1) bek.]

Kézikönyv | Tananyag | Előadások | Példatár | Fogalomtár